Fákat ültetünk a jövő nemzedékeinek.

Családfasor Etyek, 2009. okt. 21. 8:58   [ 2012. nov. 5. 1:56 frissítve ]
Fogyasztói társadalmunkban körülhalmozzuk magunkat temérdek, csak rövidtávon használható kacattal. Keresetünk tekintélyes részét ezek emésztik fel. Mindebből mit hagyunk az utókorra? Hatalmas hulladék halmokat. A Családfasor megalkotásával felülemelkedünk anyagi burokba zárt jelenünkön. Büszkén mondhatjuk, hogy nem csak elveszünk, hanem adunk is. Életet a fáknak, ajándékot utódainknak. A fasor már egy évtized múlva egyre mutatósabban, foghíjak nélkül fogja szegélyezni az Etyekre, tehát a haza vezető utat. Közel két évszázad elhaladtával pedig, az utókor embere megáll majd a faóriások alatt, mint ahogy mi is megállunk az 1820-as években ültetett alcsútdobozi platánfasornál, és rájön, hogy talán nem is az a fontos, amit fontosnak hiszünk. Rájön, hogy nem csak Én vagyok, és nemcsak a jelen, a pillanat, hanem itt van velünk a múlt, a fa gyökerei, az ember gyökerei, és van jövő. Itt van a kezünkben.